1271-ben Dabrua, Dabron néven fordul elő.
A hagyományai és adottságai folytán jellemzően mezőgazdasággal
foglalkozó falu. Dobron falu a 13. században mint királynői
birtok tűnik fel az oklevelekben. Már IV. Béla király felesége,
Mária királyné is birtokolta. V. István király felesége, Erzsébet
királyné 1271-ben Itemér fia Imrének és örököseinek adta Teskánd
és Dobron falut összes tartozékaikkal: a szőlőkkel, erdőkkel,
gyümölcsösökkel, malmokkal, rétekkel, halastavakkal, vadászó
helyekkel együtt, a nevezett Itemér fia Imre kiváló hadi érdemeiért.
Igen érdekes az oklevél, amely részletesen felsorolja ezeket
az érdemeket. Itemér fia Imre, IV. Béla és Mária királyné udvarában
szolgált zsenge ifjú korától (nyilván itt volt apród). Részvett
az ország különböző hadjárataiban, különösen abban, amelyet
Mária úrnő Szerbia királya ellen viselt, amelynek során bátor
vitézként harcolva, két életveszélyes sebet kapott. Az egyiket
egy lándzsaszúrás ejtette a jobb térde felett, a másikat egy
nyílvessző a bal lábán. Ezután V. István udvarába került és
vakmerő bátorsággal közvetítette a híreket V. István és fogságban
lévő felesége Erzsébet között. V. István testvére Anna úrnő,
az ország más hűtleneivel Patak várát megostromolva fogta el
Erzsébetet és Turóc várába zárta. Eközben István király úr a
"fekete hegyek alatt" (Feketehalomnál) csaknem fogolyként
megbújva rejtőzködött. A mondott Imre, a tanácsadók titkos üzeneteit
buzgón és veszélyeket is vállalva szállította és igyekezett
fogságából kiszabadítani az ifjabb királyt és Erzsébet királynét.
Mindez 1264 kora őszén történt, míg a szerbiai háború 1268-ban
volt.
Itemér fia Imre a Nádasd nemzetséghez tartozott. Az e nemzetségből
kivált Nádasdy Darabos család kiemelkedő tagja volt. Fáradhatatlan
birtokszerző, aki igen sokat tett a család felemelkedéséért.
A középkor végéig itt találjuk a Nádasdy Darabos család különböző
tagjait, sokszor csak részbirtokosként a faluban.
1351-ben "Stephanus Darabos de Nádasdnak" a fiai,
Lőrinc és Jakab osztoztak Dereske, Nádasd, Teskánd, Tóthfalu
és Dobron helységekben. 1366-ban Marázi Darabos János fiai osztoztak
meg a birtokokon, amelyek között szerepelt Teskánd-dal együtt
Dobrony is. Ekkor említik Szent Miklós tiszteletére szentelt
templomát is. 1381-ben a Nádasdiakkal együtt birtokosként szerepelnek
Dobronyi János fiai. 1399-ben a Darabos lányok: Klára (Jári
Bárán Miklósné), Erzsébet (özv. Kohári Gergelyné) nyugtatták
Nádasdi István fia Jakabot, Dereskei Lőrinc fiait és Marázi
Lőrinc fia Domokost, hogy kielégítették őket a hitbér és negyed
jogaikat illetőleg uruk birtokaiból, amelyek között szerepeltek
Dobrony és Teskánd is. A Dereskeiekkel - akik minden bizonnyal
a Nádasdy rokonsághoz tartoztak - találkozunk itt 1421-ben,
1433-ban és 1455-ben is.
Darabos János fia Jakab Molnári Péter fia István leányát vette
nőül, így találkozunk itt később a Molnári Püspök családdal.
1486-ban Nádasdy Darabos Jakab fia Gergely itteni birtoka felét
visszaadta Molnári Püspöki Lászlónak.
1496-ban Marázi Mihály fia Imre dobronyi részét királyi engedéllyel
Mernyai Ambrus deáknak adta, Marázi Bernát pedig Sárkány Ambrusnak
adományozta birtokrészét 1509-ben. A Sárkány család már birtokos
lehetett itt, mert 1518-ban Sárkány Ambrus, János és Ferenc
testvéri szeretetből dobronyi részbirtokukat Mihály nevű unokatestvérüknek
adták.
1529-ban Darabos Ferenc és János dobronyi és teskándi részeiket
cserébe adták Darabos Tamásnak és Osvátna
 |
A 16. században is a Nádasdy Darabos család
és atyafisága, a Molnári Püspöki, valamint a Sárkány család
volt a falu birtokosa. Sokszor egymás között cserélgették,
adományozták részbirtokaikat.
1544-ben a Nádasdy Darabosok Dobron, Teskánd és Isabor falu
fele részét elcserélték a Molnári Püspöki család egyéb Zala
megyei birtokaival.
1550-ben Sárkány Benedek elzálogosította Dobron possessiot
Ginyotfalvi Segéd Györgynek.
1552-ben a dicalis jegyzék 29 portát, 2 üres (deserta) és
2 új telket említ.
1566-ban a Dobroni Dabron család tagjai a Zala megyei Dobron
possessiobeli egész birtokrészekre új adományt nyertek. 1598-ban
Dobron faluban Darabos Jánosnak 8 portáját írták össze.12
Egy 1603-as adat szerint Darabos Gáspár azt vallotta, hogy
teljes birtokrészeit Dobron, Teskánd, Bagód és Hagyáros falvakban
300 Ft-ért elzálogosította Törjeki (Toeryek) Gergelynek és
örököseinek, az elhagyott dobroni halastóval együtt. Egy 1619-es
adat szerint viszont Darabos Gáspár Teskánd, Bagód, és Hagyáros
falvakban és Dobron, Csatár prédiumokban lévő részeit Törjéki
Györgynek zálogosította el. Itt szerepel először prediumként
Dobron
 |
Dobronhegy fejlodése az
elmúlt 10 évben szinte töretlen: 1990 után kiépült a vízvezeték-rendszer
és telefonhálózat, sikerült kibovíteni a faluházat. A 2000-ik
évben a földgázt is bevezették a faluba. A közeli jövoben
megkezdodhet a szennyvíz-hálózat kiépítése is, és ezzel teljessé
válik Dobronhegy infrastruktúrája. A falu jövojét alapvetően
meghatározhatja, hogy adottságai révén mind népszerubb azok
körében, akik a falu és természet idillje után vágyakoznak;
egyre no a betelepülők száma. Jelenleg a településen teleház
is üzemel.
|
